|
1662-ben Kemény János erdélyi fejedelem fia, Kemény Simon Kovár kapitanyává nevezi ki Teleki Mihályt, a hires arisztokrata család itteni vagyonánk megalapozóját. Halála után I. Teleki Mihály lesz a birtok új tulajdonosa. Egy 1763-ból zármazó feljegyzés szerint a XVIII. század elso elében épült fel a falu kotemploma, amely elott egy "sudár fatorony" állott két haranggal, 1828-ban már arról tudósitanak az egyház számadásai, hogy felépült az új kotorony zsindelytetovel.
Nevezetes kastéllya minden jel szerint Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálják a barokk épületet.
1845-ben a 25 éves Teleki Sándor, a késobbi szabadságharcos ezredes, iró veszi át a koltói birtok vezetését. Az ifjú gróf közben Kovár vidékének kapitányaként fontos szerepet vállal Szatmár megye politikai életében. 1846-47-ben a "vad gróf" vendégként - három alkalommal is megfordúl a településen a kor hires költoje, Petofi Sándor. Ezek közül a "látogatások" közül a legemlékezetesebb az 1847 szept.9 - okt.19. közötti idoszak, amikor a költoapostol ifjú hitvesével, Szendrey Júliával, itt tölti életének legboldogabb napjait, a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagitja a Magyar lirát. A költemények zöme a hires somfa alatti koasztalon iródott.
A kastély ura elobb kormánybiztosként, majd Bem József tábornok fointendánsaként részt vesz az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után számüzetésben él ( Párizs, Jersey, Guernesey szigete, Olaszország ). Miútán Olaszországban feleségül veszi egy francia tábornok leányát, Litez Tivervald Matildot, hazatér Koltóra, ahol rendbehozza az elhagyott kastélyt és birtokait.
Végso akarata szerint az öreg somfa alá temették az 1892-ben elhunyt Teleki Sándort, aki életének utolsó éveit Nagybányán élte le. ( A család óhajára 1936-ban a falu köztemetojébe viszik át a "derék ezredes földi" maradványait ).
A koltói birtok utolsó gróftulajdonosa Teleki János, aki családjával együtt az 1930-as évek végén hagyja el örökre a falut. A tovabbiakban a kastély termei hol székely menekültek szálláshelyeként, hol termeloszövetkezet székhelyeként, kultúrotthonként, orvosi rendeloként, óvodaként moködnek.
1960-ban a barokk épület egyik termében Petofi emlékszobat hoznak létre, amely az 1980-as évek második felére egy egész emeletet kitölto múzeummá növi ki magát.
1970-ben épül fel a falu tágas müvelodési háza, majd megkezdodik az utak aszfaltozása, amelynek befejezése folyamatban van.
1998-ban a kastélykertben kerül sor Petofi Sándor és Szendrey Júlia páros szobrának felavatására ( Pogány Gábor Beno szobrászmüvész alkotása ), majd 1999-ben elkészül az I és II. világháború koltói mártirjainak emléket állitó kopjafa is.2000-ben adják át rendeltetéséneka modern multifunkcionális református gyülekezeti házat.
Az ezredfordulóra megtörténik a település vezetékes földgázzal, kábeltelevizió és telefonhálózattal való ellátása is.
|
|
